A szegedi Mars téren a hétfő reggeli Siófok-Hévízi buszra várakozó sorban állt a frissen nyírt hajú tizenhat éves forma fiú. A sorban mindenki nyújtogatta a nyakát, miért megy olyan lassan a felszállás, a fiú nem, mert közel két méter magas volt, jól látta, mivel vacakol a sofőr. A férfi, aki legalább egy fejjel alacsonyabb volt nála, szótlanul araszolt mellette. Amikor az ajtó elé értek, a férfi a farzsebéből elővette a pénztárcáját, kivett, kettéhajtott egy ötezrest, és a fiúnak nyújtotta. A fiú halkan azt mondta, anyu adott már. Nem baj, mondta a férfi, és a fiú kezébe tolta a pénzt.