A szigligeti kikötő vendéglőjének teraszán ebédelt a nő két gyerekkel. A kisebbik babaszékben ült, révült nyugalommal ette a nutellás palancsinát, a nagyobb folyton felugrált, amikor a nő felállt, hogy mindjárt visszajön. A nagyobbik fiú várt egy kicsit, aztán odalépett a kisebbikhez és azt mondta, te itt maradsz, mi hazamegyünk, és nekem nem lesz többet testvérem. A kisebbik szájában megállt a falat.