A férfi, a nő és a lány szótlanul figyelték a pincért, aki sorra tette le a a kelyheket, csészéket, poharakat, tányérokat a híres Klauzál téri cukrászda utcai asztalára. Ahogy elment, a nő és a lány kiskanalat fogtak, a férfi pedig hátradőlve még egy gombot kigombolt a kissé már gyűrött és mellig kigombolt fehér ingén és azt mondta, na, most székesegyház ide, mammamia oda, én még egyszer ilyen szart nem nézek meg. A kanalak egy pillanatra megálltak a levegőben, aztán a lány szusszantott egyet, letette a kanalat, leszegte a fejét és keményen azt mondta, dóm. A férfi felvette a villáját, közben kérdezte, mi? Nem székesegyház, dóm, mondta a lány már a férfi arcába nézve. Nem mindegy, kérdezte a férfi engedékenyen.

A dél körüli forróságban az Ikea és a Sugár közti egyik padra ült le a gyógyszandálos nő, mellé a tízéves forma fiú, a lábánál legalább két számmal nagyobb strandpapucsban. A nő egy hell feliratú energiaitalt húzott elő a közöttük levő szatyorból és odaadta a gyereknek. Mama, pont ilyet akartam, nyúlt boldogan a dobozért a fiú. A nő bólintott, hát akkor jól van, mondta, és ahogy hátradőlt, a nyakában megcsillant a kicsi aranykereszt.