A sprőden hullámos fekete haja vastag fonatát egy kék és egy lila gumi fogta. Ahogy beült a 6-os számú takarító kocsi első utas ülésére, a hátán csapott egyet a fonat vége, a lába elé dobta a zacskókat. Legalább négyes olvasószemüvege volt, amit előre hajolva egyik nejlonzacskóból vett elő. A másikból, két tejes doboz közül kihúzta a könyvet, mindkét oldalát végigsimította a hasán, hogy a pólójába törölje a tej hidege miatt kicsapódott nedvességet. A kocsi közben elindult, a három hátul ülő kifelé nézett, a vezető előre, a keskeny, tengerparti villák között vezető útra. A filigrán könyvet az ölébe fektette, de ahogy ránézett a címére, felemelte, hogy a többiek is lássák, és nevetve mondta ki, Human rights. Miután a többiek ránéztek a könyvre, majd rögtön bágyadtan újra kifelé fordultak, kinyitotta és úgy merült bele egy szempillantás alatt, mintha órák óta olvasna. Amikor pár perc múlva fékezett az autó, felnézett és megrökönyödve bámulta a kocsi előtt átsétáló három férfit, akik golfütőikkel lépkedtek a tűző napon az út egyik, frissen nyírt füves oldaláról a másik, frissen nyírt füves oldalára.

A port douglas-i szálloda staff kitchen pultjára letett tálcán sokféle színű és formájú kenyérszelet volt kora délelőtt. Mindhárom asztalnál szótlanul ültek, eszegettek, kávézgattak, néhányan mereven bámulták a sarokból lelógatott nagy, lapos tévét. A sárgásan ősz hajú idős nő, akinek a karján a rövid ingujj együtt lendült a ráncos bőrredőkkel, amikor a szájához emelte a villát, éppen háttal ült a tálcának, a legközelebbi széken. Előtte a szállodai tányéron legalább egy tucat összegöngyölt, pirított bacon kunkorodott. Egyet a szájába vett, de nem kezdte el rágni, hanem csukott szájjal maga alá húzta a tornacipős lábát, lassan felállt, kis mozdulatokkal a szék mögé lépett, majd fél fordulattal éppen a tálca mellé. Egymás után négy szelet kenyeret fogott meg és forgatott a neonfény felé bravúros gyorsasággal, mindet azonnal vissza is dobva. Amikor az ötödiket felemelte, lelassította a mozdulatait, rágni kezdett, és a kenyeret továbbra is mustrálva visszalépkedett a székéhez. Leült, két könyökre támaszkodott, ketté törte a szeletet. Mindkét darabot megszagolta majd gyanakodva körbenézett, mint aki valami furcsa hangot hall.