A rákospalotai temető bejáratától nem messze, a műkővel lerakott kis téren megállt a fekete hosszú kabátot viselő fiatal nő, a szürke télikabátos idősebb, és a sötétkék kabátos köpcös férfi. A fiatal nő felnézett, elmosolyodott és fejcsóválva elolvasta a feliratot, miközben lassan elindultak befelé, felvételi iroda. Amikor beléptek az előtérbe, éppen látták az irodaajtó csukódását. Akkor leültek és hallgattak. A fiatal nő nemsokára a kis asztalon heverő A4-es papír fölé hajolt, aztán halkan olvasni kezdte: a légi temetés környezetkímélő, gazdaságos. Erre a férfi az idősebb nőre nézett és azt mondta, nem hiszem el, hogy ez most is csak olvas. 

A Győr és Szombathely közötti gyorsforgalmi út frissen megépült szakaszán csúszott le a sötétkék golf péntek este tízkor a magas töltésről, előtte pörgött, csúszkált az esős úton, majd átfordulva érkezett meg a bal oldalára. A fiatal, kopaszra borotvált, farmernadrágot és kék pólót viselő férfi a jobboldali ajtón mászott ki, az ég fele. A golf belseje hófehér volt a kinyílt légzsákoktól. Egy láthatósági mellényes, középkorú, sportosan erős férfi fogta az ajtót, kisegítette, majd felhúzta az út szélére a fiút. Úgy álltak egymással szembe, hogy a mellényes férfi túloldalon leállított autójának vészvillogójának fénye a fiatal arcán ugrált a sötétben. Egy hajszálon múlt, mondta a mellényes a másik kezét elengedve. Milyen hajszálon, kérdezte a kopasz és egészen közel hajolt a mellényeshez. Az meglepetten hallgatott egy pillanatig, majd anélkül, hogy hátrébb lépett volna, kihúzta magát, és azt mondta, paraszt. Tessék, kérdezte a kopasz dühösen kiáltva és igyekezett újra a másikhoz közelebb hajolni, de megtántorodott, és oldalra kellett lépnie, hogy el ne essen. Paraszthajszálon, mondta csendesen a mellényes.